Természet

Hargita megyei természetvédelmi területek

 

Az első természetvédelmi területeket Romániában az 1930-as években jelölték ki. Egészen az Európai Uniós csatlakozásig a természetvédelmi területek rendszere a Nemzetközi Természetvédelmi Szervezet (IUCN) kategóriáit követte. Ennek megfelelően Hargita megyében a következő kategóriájú természetvédelmi területek léteznek: 

  1. nemzeti parkok (Hagymás-hegység és Békási-szoros Nemzeti Park, Kelemen-havasok Nemzeti Park) (IUCN II)
  2. természeti emlékek (IUCN III)
  3. természetvédelmi rezervátumok (IUCN IV)

 

Hargita megyében nincs kijelölve tájvédelmi terület (natúrpark - IUCN V). Romániában nem alkalmazzák az IUCN VI kategóriájú természetvédelmi területeket.

Az Európai Unióban a természet védelmét kiemelten kezelték, két kerettörvény határozza meg a tagállamok természetvédelemre vonatkozó kötelezettségeit, a Madárvédelmi Direktíva és az Élőhelyvédelmi Direktíva. Kronológiai sorrendben az első a madárvédelmi kerettörvény volt 1979-ben, ezt követte a 1992-ben az élőhelyvédelmi kerettörvény, amely valójában a legtöbb “nem madár” élőlény csoportra és a növénytársulások által meghatározott élőhelytípusokra terjeszti ki a védelmet. Az európai természetvédelem egy modern szemléletű természetvédelem, amely az emberi tevékenységeket, a gazdasági fejlődést igyekszik összehangolni az élő természet megőrzésével és helyreállításával. Néhány fontos alapelve: 

1. Nagy területekben gondolkodik, amelyek összefüggő hálózatot kell alkossanak, lehetővé téve a természetben zajló folyamatok egészséges működését, többek között a vadon élő állat és növényfajok populációinak terjeszkedését, a köztük levő génáramlást. Jelenleg az Európai Unió területének mintegy egyötöde Natura 2000 terület, egyes tagállamokban megközelíti a 40%-ot (Szlovénia 38%-a Natura 2000 terület, Románia területének jelenleg 23%-a Natura 2000 terület). A Natura 2000 hálózat interaktív térképe itt található meg.

2. Méretéből fakadóan a Natura 2000 nem az emberi tevékenységek kizárását célozza meg, hanem azt, hogy a tevékenységek és új beruházások a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolják az élővilágra. Új beruházások és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást célzó tervek esetében is kötelező természetvédelmi hatásvizsgálatot végezni, és az esetleges negatív hatásokat minimálisra illetve jelentéktelenre csökkenteni

3. A gyakorlatban a biológiai sokféleség védelmét úgy célozza meg, hogy kötelezővé teszi egy sor védett faj és élőhelytípus állapotának felmérését, nyomonkövetését, amennyiben a természetvédelmi állapot kedvezőtlen, kötelező az állapot javítása, helyreállítása.

4. A modern természetvédelem elsősorban nem az ember kizárására törekszik, hanem olyan együttműködésekre, amelyekben a tulajdonosoknak “megéri” a természetet őrizni, ápolni, és akit érdekel sokféleképpen vehet részt a természetvédelmi erőfeszítésekben. Azokban az esetekben, amikor a területhasználatot korlátozni kell a természet védelme érdekében, magánterületek esetében, a Natura 2000 a tulajdonosokkal kötött szerződésekben, megállapodásokban gondolkodik, mivel ez hatékonyabbnak bizonyult, mint a főleg tiltásokra alapozott természetvédelem. 

 

Hargita megyének 34%-át födik le Natura 2000 területek. Madárvédelmi területek: Csíki (ROSPA0034), Gyergyói (ROSPA0033), Homoródmenti (ROSPA0027), Kászoni (ROSPA0169), Nyárád-Küküllőmenti (ROSPA0028), Hagymás-hegység (ROSPA0018) és Kelemen-havasok (ROSPA0133). Ezek közül a Nyárád-Küküllőmenti és a Kelemen-havasok madárvédelmi területeknek csak kis része esik Hargita megyébe. Élőhelyvédelmi területből 19 esik részben vagy egészben Hargita megye területére: ezek általában kisebb kiterjedésűek, mint a madárvédelmi területek. Alcsíki-medence (ROSCI0007), Vargyas-szoros (ROSCI0036), Kis-Küküllő és Nyárádmente (ROSCI0028), Hagymás-hegység (ROSCI0027), Madarasi-Hargita (ROSCI0090), Szenéte (ROSCI0113), Súgó-barlang és környéke (ROSCI0189), Lassúág-Honcsok (ROSCI0241), Méhes dombja (ROSCI0243), Fenyőkúti-láp (ROSCI0244), Lucs (ROSCI0246), Mohos és Szent Anna-tó (ROSCI0248), Maroshévíz- Borszék (ROSCI0252), Borzont (ROSCI0279), Csíki-havasok (ROSCI0323), Nemere-Lápos (ROSCI0327), Nagy-Küküllő (ROSCI0383), Kürüc pataka (ROSCI0439) és Hagymás-hegység (ROSCI0027). 

Természet

Modern Erdőgazdálkodás

„Fenntartható erdőgazdálkodás és versenyképes faipar Hargita megyében”

A tájainkon élő közösségek létfenntartásában mindig is nélkülözhetetlen szerepe volt az erdőnek, a székely ember évszázadok óta az erdőlésből egészítette ki szűkös bevételeit. A székely ember világnézetében az erdő kincsnek számított, tisztelettel volt ővezve és  a szükséges faanyag kitermelése a holnapra is gondolva,  a következő nemzedékek boldogulását is szem előtt tartva került megvalósításra.

Manapság a kitermelt faanyag többnyire feldolgozatlanul vagy alacsony feldolgozottság mellett hagyja el térségünket. A köz- és magánszféra közös felelőssége, hogy az erdők védelmét szem előtt tartva, azok többfunkciós (környezeti, gazdasági, társadalmi) szerepét  hangsúlyozva olyan programokat dolgozzon ki, amelyek ezt a nem kimeríthetetlen erőforrást közösségeink tényleges gyarapodásának szolgálatába képes állítani.

Hargita Megye Tanácsa a következő programok megvalósításán dolgozik  a fenntartható erdőgazdálkodás és a versenyképes megyei faipar támogatása céljából:

  1. Fenntartható erdőmenedzsment program
  2. Fafórum program
  3. Megyei fapiac program
  4. Építsünk fából! program
  5. Fafeldolgozás ösztönzése program
  6. Erdei gyümölcsök program
  7. Más programok :
    • Biomassza felhasználását támogató programok
    • Közbirtokosságok jogi helyzetének tisztázása
    • Helyi fafeldolgozók nyersanyaghoz való hozzájutásának biztosítása
    • Lakosság tájékoztatása

 

Identitásalapú erdőgazdálkodás

Amióta a székely embert ide teremtette a fennvaló, azóta a hegyei és erdői is az élete részét képezik, s a kézzelfogható haszon mellett, ami a fából és az erdő gyümölcseiből származik, identitásának alapját is ez képezi egyben.

S bár kincset érő lehetne számunkra, mégsem tudjuk megfelelőképpen fel és kihasználni erdőinket. Hargita Megye Tanácsa 2008-tól foglalkozik a fenntartható erdőgazdálkodás témakörével, amely szerteágazó tevékenységet foglal magában. Az erdőgazdálkodással kapcsolatban jelentős szerep jut a közbirtokosságoknak és a helyi önkormányzatoknak, de fontosnak tartottuk az általunk megvalósíthatókat is megtenni, gondolva arra, hogy intézményünk hatásköre nem terjed ki a konkrét fafeldolgozásra és erdőgazdálkodásra, ám a pályázatok által képes nagy segítséget nyújtani. Éppen ezért szerepel a 2012–2020-as Építsünk biztos jövőt! nevű gazdaságfejlesztési programok között az erdőmenedzsment, a fafórum program, a megyei fapiac, az Építsünk fából! című fafeldolgozás-ösztönző és az erdő gyümölcsei program.

Az évek folyamán sikerült előrelépéseket tenni, ugyanis a különböző konferenciákon, kerekasztal-beszélgetéseken, bemutatókon és beszámolókon elhangzottakon kívül klaszterek alakultak, beszélhetünk Hargita Megye Tanácsa Fenntartható Erdőgazdálkodás munkacsoportjáról, valamint az Erdészeti és Faipari Tanácsadói Testületről. Mindezek mellett megemlítendő, hogy összefogással képesek voltunk fellépni a multinacionális cégekkel szemben. Elindulhatott a Modern Székely Ház, illetve a faluképvédelmi program támogatva a középületek fából való építését.

2010 januárjától részt vettünk a témában legjelentősebb Robinwood Plus interregionális együttműködési projektben, amelynek révén a finnországi, franciaországi és olaszországi partnereinkkel közösen az erdő többfunkciós szerepét hangsúlyozva olyan helyi programokat, illetve az Európai Unió szakintézményei számára olyan  javaslatcsomag kidolgozását valósítottuk meg, amely a helyi közösségeknek az erdei erőforrások fenntartható módon való felhasználásából gazdasági fejlesztéseket tesz lehetővé.

A Robinwood Plus alprojektjeit már lebonyolítottuk, és nemzetközi pályázatok eredményeként öt Hargita megyei önkormányzat jutott támogatáshoz: Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Madéfalva, Oroszhegy és Szentegyháza.

Az erdőgazdálkodásban és faiparban érintettek összefogásának fontosságát felismerve a megyei tanács továbbra is közvetítő szerepet tölt be a térségi problémák felismerése és a közbirtokosságok, fafeldolgozók, erdészeti hivatalok közötti hatékony kommunikáció elősegítése terén, valamint tovább támogatja a helyi kezdeményezéseket, vállalkozásokat, amelyek által lehetőség nyílik új munkahelyek teremtésére, és amelyek esetében elsődleges szempont, hogy a legmagasabb feldolgozási szintet elérve kerüljön ki a szakemberek keze alól a faanyag. Mindemellett pedig továbbra is fontos a fafeldolgozáshoz értő ácsok képzése, akik a végtermék hasznosításával gazdasági fejlődést érhetnek el önmaguk és térségünk számára egyaránt.

Természet

Erdei Iskola

Az erdei iskolában a gyermek együtt dolgozik, tanul, tevékenykedik társaival, és más résztvevőkkel. Az ismereteket nem közlik vele, nem elmondják, hanem magának kell felfedeznie, a megfelelő eszközök, módszerek felhasználásával információkat gyűjtenie, azokat feldolgozni, értékelni.

Ugyanakkor az erdei iskola biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést, ráveszi a gyereket, hogy nyisson, kommunikáljon, kezdeményezzen a közösség számára fontos tevékenységet, vegye észre a feladatot. Fontos, hogy a gyerekek lássák a természet sokszínűségét, azt hogy milyen sok faj él körülöttünk, felismerjék azokat, hiszen csak így fogják értékelni, megbecsülni azt. 

A környezeti nevelést, erdei iskolák működésének beindítását kiemelt fontosságúnak tartja Hargita Megye Tanácsa. Mindezt teszi annak ellenére, hogy a hatályban lévő rendelkezések szerint még nincsen egy országosan elfogadott törvénykezési keret országunkban erre vonatkozóan. Ezért a Megyei Tanács a Vámszer Géza Művészeti Népiskola keretén belől indította útjára erdei iskolás programját a különböző iskolákkal, érdeklődésre nyitott pedagógusokkal, civilekkel karöltve. A 2019-es év elején egy kérdőív kitöltése kértük fel a megyében dolgozó pedagógusokat, 53-an töltötték ki a 15 kérdésből álló kérdőívet és mutattak komoly érdeklődést az együttműködésre és közös gondolkodásra.  Szakmai megbeszélésekre is sor került, melyek alkalmával a Zöld Székelyföld Egyesület vállalkozott az Erdei Iskola program stratégiájának kialakítására illetve a pontos erdei iskola fogalom kidolgozására. 

2019  tavasz folyamán a Népiskola bonyolította le a Legzöldebb iskola elnevezésű   vetélkedőt is ahová közel 10 érdekes kisfilm érkezett be, a szakmai zsűrinek komoly kihívást okozva az értékelésben. A nyertesek egy hétvégét tölthettek el a Villában.

Nyár folyamán több tematikus tábor zajlott a homoródfürdői Hatos Villában a Népiskola tanárainak vezetésével. A szintén erdei iskolás hangulatban zajló táborokat több érdekes előadó, jó friss hegyi levegő, nagy séták, lovaglás, patakozás és finom borvízkóstolás fűszerezte.

Felmerült az igény egy kisebb oktatóközpont létrehozására is, amely természeti környezetben várná a kíváncsiskodókat. A Hatos Villa földszinti termei tűntek a legmegfelelőbbnek erre a célra, olyan oktatási termek kialakítására tettünk kísérletet amelyek a természeti jelenségek konkrét, saját élményszerű megtapasztalását könnyítenek meg a gyerekek számára.

A 2019-es évben tíz csoport részesült az erdei iskola programban egy FB felhívást követően a megye különböző pontjairól, Lövététől Karcfalváig. A Zöld Székelyföld Egyesület foglalkozásvezetői gondoskodtak arról, hogy a gyerekek megízlelhessék és megszeressék a természeti nevelés ezen formáját.  

 A nevelési intézmények  nyitottsága, több szakterületen dolgozó tanár együttes munkája segítene a továbbiakban a közös programok kialakításában. Nyilvánvaló ez egy hosszabb folyamat lesz de ez már egy jó kezdetnek tekinthető.

Természet

Kis Kertész/Kis Erdész

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületének egyik legrégebbi és legsikeresebb programja a Kiskertész program, amelyet  2012 óta évente hirdet meg a III–VII. osztályos diákok és osztályok számára zöldségeskert létrehozása céljából.

A program célja felhívni az iskolás gyerekek és szüleik figyelmét arra, hogy friss zöldségeket különösebb anyagi ráfordítás nélkül lehet megtermelni. Ezáltal a diákok megtapasztalhatják, mennyire más az íze, felhasználhatósága a friss, általuk termelt zöldségnek a kereskedelemben forgalmazott termékekhez képest. 

További célunk, hogy a gyerekek a kertészkedés révén megismerkedjenek az élelmiszer előállításának gyakorlatával, hogy megtapasztalják a friss, saját kezűleg, a családi ház kertjében megtermelt zöldségek minőségbeli és élvezeti értékbeli különbségét. Ugyanakkor azt is szeretnénk, hogy a gyerekek több időt töltsenek a szabadban, és ne a TV, számítógép, telefon mellett üljenek. 

A pedagógusok önzetlen segítsége nélkülözhetetlen, hisz rájuk hárul a kezdeményezés fontosságának a megismertetése és koordinálása.

A Kiskertész program keretében azok a diákok igényelhetik a vetőmagcsomagokat –hónapos retek, fejes saláta, sárgarépa, cukkini, zöldborsó, uborka, cékla, spenót –, akik otthon szeretnék létrehozni saját zöldségeskertjüket, illetve azok az osztályok, amelyek közösen szeretnék az iskola zöldségeskertjében kipróbálni a kertészkedést.

   Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete vetőmagcsomagokat ajándékoz a jelentkező diákoknak és osztályoknak. A vetőmagcsomagok mellett levő szórólapokon  a résztvevők útmutatást, és hasznos információkat kapnak a vegyszermentes zöldségtermesztéssel kapcsolatosan.

 

 

  A program  keretében zajló versenyen a diákok egy megadott időpontig beszámolót küldenek be az elvégzett munkával, észrevételeikkel, tapasztaltaikkal, gondolataikkal   kapcsolatosan. Az elbírálóbizottság ezen beszámolók alapján választja ki azokat  a diákokat illetve osztályokat, akiknek a kiskertjét a helyszínen is megtekintik. A beszámolók és a kertlátogatások során kapott jegyek alapján kerülnek  ki a győztesek. Az évek során a nyertes diákok díjként kaptak ajándékkorsarat helyi termékekkel, iskolástáskát, szakkönyvet, kerékpárt a hozzávaló védőfelszerelésekkel, tablettet, feliratozott trikót, érmet, oklevelet kaptak az elmúlt évek során. 

2021-ben rollert védőfelszereléssel, édességet, feliratozott bögrét, feliratozott trikót, érmet, oklevelet kaptak az elvégzett munka jutalmaként. A nyertes osztályok az évek során földgömböt, nyomtatót, DVD lejátszót fóliasátrat, öntöző berendezést kaptak. 2021-ben projektort kaptak jutalomként az osztályok.

Kis-erdész

Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete 2021-ben először hirdette meg a  ’’Kiserdész-Iskolások az Erdőért’’ programját a csemeteápolás és ültetés szépségét megismerni vágyó III–VII. osztályos diákok részére.

 A ’’Kiserdész-Iskolások az Erdőért’’ program célja, hogy a diákokkal megismertetjük a csemeteültetés és ápolás fontosságát hozzájárulva egy környezettudatosabb gondolkodásmód kialakulásához. 

További célunk, hogy a gyerekek a program révén bepillantást nyerjenek az erdész szakma rejtelmeibe és saját kezüleg gyakorlatban is megtapasztalják a szakma varázsát. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek több időt töltsenek a szabadban és a természetben tevékenykedjenek. 

A program nagy érdeklődést váltott ki a megye  diákjai körében ennek következtében 2050 bd csemetét osztottunk ki a megye 32 iskolájában.

A programban résztvevő diákoknak kiosztásra került egy műanyag edényben ültetett lucfenyő csemete (Picea abies) amelyhez társult egy szakemberek segítségével összeállított útmutató. 

 

A diákok az útmutató segítségével a saját otthonukban 1 évig nevelték a lucfenyő csemetét amelyek közül a sikeresen nevelt csemetéket az idén április-május folyamán kiültetésre kerülnek a szabadban. A kiültetés is erdészeti szakemberek segítségével és útmutatásával történik a természetben ahol minden diák az általa felnevelt csemetét ülteti el.